A Barcaság

Barcaság, A mai Romániában az Olt nagy déli kanyarulata és a dél-erdélyi havasok között elterülő hegyi medence neve. A barcasági magyarok jórészt a Hétfalunak nevezett településeken — Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalu (Négyfalu), Tatrang, Zajzon, Pürkerec (Háromfalu), valamint Bodola, Keresztvár, Barcaújfalu, Krizba, Apáca és Ürmös községekben élnek.A lakosság főként mezőgazdasággal, kisebb mértékben kőművességgel, famunkával, mészégetéssel, fazekassággal foglalkozott.

---

 Barcaújfalu

 

 

Barcaújfalu (románul Satu Nou, németül Neudorf) falu Romániában Brassó megyében. Közigazgatásilag Höltövényhez tartozik. Brassótól 21 km-re északnyugatra fekszik.

Története

A mondak szerint, eredetileg KOMLÓS nevezetũ falu állt Barcaújfalu határában, melyet felégettek az első tatárjárás idején, melyről fennmaradtak a "Faluhely" és "Tatárpatak" nevű helyek. (L.M. megjegyzése)^[2]

1366-ban és 1404-ben Newdorf néven jelentkezik a forrásokban.

1414-ben és 1917-ben Újfalu formában fordul elő. (c.Suciu: Dicţionar istoric) 1404-ben a falu lakatlan az előző századi tatárbetörések következtében.^[2]

1462-ben Brassónak adományozzák. Ekkor épül fel temploma is, mint Brassó leányegyháza. Magyar lakosai többségében evangélikusok.

A templom tornya 1786-ban épült, harangja nagyon regi.

Barcaújfalu - Evangélikus Templomtorony

 

A reformáció előtti tiszta katolikus falu a reformáció idején lutheránus lesz, templomával együtt. A változások érdekessége, hogy lakói bár magyarok, akik Erdélyben mindenütt másutt vagy reformátusok vagy unitáriusok lesznek, Újfalu a lutheránus vallásnál állapodik meg, mert a szász lutheránus Brassó birtoka volt. Sőt kezdetben, 1632-tőlném,etül vezetik az egyházközösség jegyzőkönyveit szász papok. Míg 1693-ban többségben magyar csaladnevek szerepelnek a zokiratokban, később vegyesek szász nevekkel, és német lesz az istentisztelet nyelve is. Az 1780-as évektől a hívek követelik, hogy anyanyelvükön szóljon hozzájuk a pap, így Gödri János 1788-tól már magyarul végzi a szertartásokat. (Orbán Balázs:i.m.VI413).- Lestyán Ferenc:Megszentelt kövek).^[2]

1992-ben 1033 lakosából 623 magyar. A helyi cigányok, bár javarészt az ortodox egyház követői, magyar anyanyelvűek.

 Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

 

 

1.  Balogh György (író) - Életem vázlatának főbb vonalai - Lőrincz Márton, szerkesztő, Utószó

Oldal: Barcaság;Barcaújfalu
Dani Gábor Honlapja - © 2008 - 2024 - danigaborlapja.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat